Hírek
Megismételt közgyűlést mikor szabad újra összehívni. 2017. március 6.
Antal László elnökségi tagunk, a Fejér megyei TTE Elnöke arra kért választ tőlünk, illetve az MTTOSZ jogi képviselőjétől, dr. Molnár István ügyvéd úrtól, hogy megismételt közgyűlést mikor szabad újra összehívni. Elterjedt a hír - írja a kérdező – hogy módosításra került a vonatkozó jogszabály, és 2017. január 1-től csak 3-8 nap elteltével lehet megismételni a határozatképtelenség miatt halasztott közgyűlést. Mi az igazság ebben? Ügyvéd úr válaszát honlapunkon is közreadjuk azzal a szándékkal, hogy segítsünk más tagtársunknak is, a jogszabályok helyes értelmezésében.Budapest, 2017. március 6.
Dr. Harcsár istván
főtitkár
"A tudományos válasz régi tanáraim szerint mindig úgy kezdődik, hogy attól függ.
Legelőször is meg kell vizsgálni azt, hogy mit mond ki az alapító okirata jelenleg az egyesületnek a megismételt közgyűlés összehívhatóságáról.
Ez azért fontos, mert a Ptk. 3:4.§ (2) bekezdése szerint: A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.
Az eltérésnek azonban mindig kifejezettnek kell lennie, azaz, csakis kizárólag abban az esetben nem alkalmazandó, a Ptk. ha erre nézve egyértelműen van eltérő rendelkezés az alapító okiratban. Ha nem írja meg az alapító okirat, hogy mi a megismételt közgyűlés leghamarabbi és legkésőbbi összehívásának rendje, akkor a Ptk-t kell alkalmazni.
Fontos, hogy ugyanezen paragrafus (3) bekezdése szerint : A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha
a) az eltérést e törvény tiltja; vagy
b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.
Magyarul, minden esetben el lehet térni, kivéve, ha azt a törvény kifejezetten megtiltja. Ha olyan kérdésben, vagy olyan irányban tér el, amit időközben a törvény megtiltott, akkor az eltérés semmis, és ezen körben a Ptk-t kell alkalmazni.
Az egyesület megismételt közgyűléséről a Ptk. azt mondja ki:
3:76. § [Határozathozatal, megismételt közgyűlés]
(3) Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
Ha ettől eltér az alapító okirat, akkor természetesen lehet ennél rövidebb vagy hosszabb időre is összehívni. Ha nem, akkor a határozatképesség feltétele az időtartam.
Mit jelent a határozatképesség? Itt is a fenti szabály irányadó, ha a törvény nem ír elő magasabb szavazati arányt, akkor a jelen lévők egyszerű szótöbbsége. Viszont az alapító okirat ettől eltérően magasabb szavazati arányt is megállapíthat a határozatképességhez, úgyszintén a megismétel közgyűlés határozatképességéhez.
Fontos, hogy ebben van kógens szabály: méghozzá ugyanezen paragrafusban
3:76. § [Határozathozatal, megismételt közgyűlés]
(1) Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(2) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az is látszik belőle, hogy nem mindegy, minek a háromnegyede – összes tag az mindenkit jelent, a közgyűlés, meg a határozatképes közgyűlésen leadott szavazatok háromnegyedét.
Fontos azonban – és főleg a határozatképességi szabályok miatt – hogy a nem szabályszerűen összehívott közgyűlést is meg lehet tartani:
Azt mondja a Ptk. 3:74. § [A közgyűlés ülésezése]
(3) Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
(4) A szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
(5) A (3) és (4) bekezdésekben foglalt esetek körébe nem eső, nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az egyhangúságra vonatkozó feltételtől eltér.
Itt az (5) bekezdésben láthatjátok, hogy milyen formulával tiltja meg a törvény az eltérést . Továbbá ha nem is megfelelő időre hívtátok össze az ülést, de volt meghívó és szabályszerűen közölt napirend – Ptk. 3:17.§(3) a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák – akkor lehet háromnegyeddel is érvényes és határozatképes ülést tartani.
Sőt, még a határozatképtelen ülésen hozott határozat is egyhangú szavazással érvényessé tehető. A harminc naptól itt is eltérhet az alapszabály, csak az egyhangúságtól nem."